Majdnem meghiúsult út - 2015 ősz

Budapesti indulás 2015. szeptember 20-án, már hamarabb odautaztunk, és nagymamám ott lakik, ezért nála aludtunk. 19-én jött meg, egy kicsit hamarabb (Ha a négy hetet nézzük, eddig mindig 28 napra). A tanfolyammal már végeztem. Vizes hasmenésre ébredtem ismét, de utána ettem egy virslit, mert azt gondoltam, ez is egyszeri esemény volt, de nem, mert a virsli után még egy vizes hasmenés. Eltelt több óra, 30 fok volt kint, kiültünk a kertbe és a fájdalom fokozódott, a gyógyszer nem segített, később 38 fokos láz. Megkockáztattam a spagetti és a körte evést és nem történt utána semmi. Sokak szerint nekem otthon kell maradni, így nem utazhatok el, de tudtam, hogy utána jobb lesz, ez azért van, mert megjött és mindig akkor van. Mamám erőltette, hogy menjünk az ügyeletre, de az egy nagy hülyeség volt, mert tudtam, hogy kórházba fog küldeni. Elmentünk a kerületi ügyeletre és hatalmas marhaságokat hordott ott az orvos. Beutalt egy olyan kórházba, ahol fertőző betegeket kezelnek és semmiképp sem tanácsolja az utazást, mert fel se fognak engedni és amint felszállt a gép, sugárban fogom magam összehányni. Hiába mondtam, hogy ez nem lehet fertőzés, mert már április óta tart és mindig akkor jön elő, amikor megjön. Nem fogtam fel, kidobtuk a papírt, amit írt (ráadásul elolvasni se lehetett a kézírását, mert ő kézzel írta meg a beutalót). Elmentünk egy másik kórházba. Már este közeledett, a gép meg reggel 6-kor száll fel, és lesz, ami lesz. A legutóbbi ilyennél bent tartottak, izgultam, hogy most ne legyen ez. És nem lett. Petefészek gyulladást diagnosztizáltak, de a hasmenést sehová se tudták helyezni. Két antibiotikummal elengedtek és azt mondták, utazzak nyugodtan. Nem hiúsult meg az út és nem hánytam szét magam, már lázas se voltam. A menzesszel együtt elmúlt az egész, persze a széklet az állandóan lazább volt, az sosem múlt el, a mai napig. 

Mikor hazaértem, akkor kezdtem szedni a gyógyszert, háziorvossal megbeszéltem. Utána a gyulladás megszűnt, az összes vizsgálat negatív lett. Egy ideig már nem is mentem.